13.Fejezet~Mától Peter...

Sziasztok!Itt a rész,de ezt NEM egyedül írtam,én csak átírtam segített nekem egy lány a neve: ~Csenge..:) ♥








Sejtettem hogy apa az....A hideg kezének érintése, és a szorítása szinte egyből rántott maga után . Másik keze pedig a számon volt ,rúgtam , haraptam de semmi sem segített .szegény Taylor is próbált segíteni de a földön landolt,az a vadállat lelökte a földre.Hamar kivonszolt engem a lakásból majd elég durván,be dobott a kocsija csomagtartójába .Egész végig a csomagtartóban hánykolódtam,kezem-- lábam sajgott .Néha - néha kiabáltam hogy engedjenek már ki,de semmi!!Ez nem lehet igaz!!Különben is mit akar velem?
Meg akar ölni? Vagy mi? Édes istenem lenne itt valaki...de legfőképpen Justin hiányzik ...Az arca … a szeme,a mosolya. Vajon hol lehet..? Vajon mit csinálhatott ez az állat vele,még hogy apa... Ch.. Mától Peternek mondom a nyomorultat,hihetetlen milyen egy undorító ember... a saját lányát,be tuszkolja egy csomagtartóba,a nyakam nem érzem,hiszen lebukva vagyok már egy jó ideje...Istennek hála megálltunk,nem tudom hol lehetünk mikor Peter kivett a kocsiból kezemet,lábamat megkötözte,ha ez még nem lenne elég akkor még a szememet is és  a számat is bekötötte.. egy zsákba nem akar belerakni? Kész vicc.. a saját vérével,a saját húsával ezt csinálja az ilyen NEM ember..Majd felemelt és elvitt valahova nem tudom hova visz,de lábamon érzem keze,erős szorítását.Őszintén szólva félek,nagyon is félek plusz még az is rátesz egy lapáttal,hogy semmit sem látok,bárhova vihet! Félelmem annyira eluralkodott rajtam,hogy nagyon gyorsan vettem a levegőt.. majd elájultam,mikor felébredtem valamiféle forróságot éreztem körülöttem nem tudtam mi az.. Ott ültem és vártam hogy történjen valami,szemem lábam,kezem,szám megkötve... rettegtem HOL VAGYOK? Pár perccel később valaki elhajtott,figyelmem azonnal a hang irányába terelődött,de nem láttam semmit.. Biztos Peter volt.És most mit csináljak? Nem telt bele sok idő hogy újra,halljam annak a bizonyos kocsinak a hangját... valaki a földön landolt elég erősen.. Úristen! próbáltam ki mondani de nem nagyon ment....Pár pillanattal később valaki igen nagyot ütött a másikra..Most már tényleg nagyon félek.Majd Peter ( mint az később kiderült ) levette a szememről a kendőt, Körülöttem lángok voltak ijesztő volt,és ….. elállt a szavam . Köpni-nyelni nem tudtam …. Justin teljesen kiütve feküdt a földön.. csak azon töprengtem hogy hogyan dobta ide le mellém szerelmem,míg itt ég a tűz...fogságba estünk,innen nincs menekülés...Mivel a számon még mindig rajt volt az a szar ezért semmit nem tudtam szólni . Persze próbáltam de nem ment -Justin..? Ébredj kérlek...kérlek...- Hogy lehetsz ennyire alattomos.!– ordítottam Peter fejéhez-- Én? na majd most leszek az – majd nem mondott semmit egyszerűen belem rúgott,a fájdalom amit éreztem..a szívemig hatolt ezt SOHA nem fogom elfelejteni....-- Ne! Hagyd abba! -mondta Justin erőtlenül … a rúgáshoz most már ütés is társult .
– Nem érted?  Netán süket vagy? Hagyd már békén! -kelt fel,Justin hirtelen jobb színűvé vált arca..-Egy pillanatra abba hagyta majd justinhoz közeledett,Justin fellkelt és egy akkorát adott Peternek,hogy azonnal a földön landolt.. 
- Justin merre?-Nem tudom... torony irányába..! Justin megfogta kezem,és futottunk az életünkért..de beleütköztünk egy izom agyba...- Na, na , na ! Nem mondák nektek hogy nem illik elszökni sehonnan ??Justinnal egymásra néztünk majd elkezdtünk eszméletlen gyorsan futni a másik irányba .Mintha az életünk forgott volna kockán …… végülis igen . Bármi megtörténhet ....... bármi . Futottunk amilyen gyorsan csak tudtunk .... persze az "izom agy" utánunk .Ennek sosem lesz vége? 


írta: ~klauu       ~Csenge....:) ♥