12.Fejezet~szívből sajnálom..

Sziasztok! Itt is a rész,jó olvasását..Nem tudom,mikor lesz új rész,addig is várom a kommenteket..kiváncsi vagyok hány komi fog össze gyűlni,hiszen tegnap este raktam fel,a 11.Fejezetet és már van rajta 4 komi:)

 -Ha rám nézel,ha rám mosolyogsz,és ha még csak rám gondolsz,kiráz a hideg természetesen jó értelemben.

..-Komolyan?

 -Igen.. Léna és már megmondtam,én téged nem akartalak bántani.....A bejárati ajtótól egy nagy hang érkezett,mintha ki rúgták volna...

-Justin! és a szuka MOST MEGHALTOK!!

 és egy pisztolyt emelt a magasba.

.-Ne..! inkább engem,mint ŐT!

 -Nem,nem Justin mind a ketten meghaltok... és BUM!

 de fordítva sikeredett,és magát lőtte meg,fogalmam sincsen,hogyan...Justinnnal egybe néztük,és karjainkba fontuk egymást..

.-És a hajad,illatát is szeretem..

-Hülye vagy..:

)-Nem csak szerelmes.én csak egy bájos mosollyal adtam tudatára,hogy imádom.... majd...m-a-jd megcsókolt...Elváltunk,egymástól és mosolyogtunk annyira jó volt ez a pár perc,míg ajkunk egybe fort.ez a pár perc.mintha a mennyországban pihennék pedig,nem...de akkorúgy éreztem,majd kiugrik a szívem,és az ereimben a vér.mintha kiakarna törni,ez volt életem legelső csókja,és egyben legcsodálatosabbja is.A gyomromban,hirtelen száz-és száz szárny csapkodást éreztem,abban a

 pillanatban,úgy éreztem magam,mintha semmi gondom nem lenne,de sajna van nem is kevés..-Vigyük innen el apád...

-Rendben. De hová?-Azt én majd megoldom,most meg haza viszlek,én is megyek lassan.

.-Oké,de akkor majd siess vissza..! -Oké,de akkor induljunk,apádat meg beteszem a csomagtartóba.. -Oké,rakjad csak....-Na benn is van...

-.te ülj be a kocsiba

.-Oké

.-Na akkor induljunk,és bele taposott a gázba,csak úgy hallatszott a motor bőgése..-Figyelj,az igaz hogy any-..a ?

-Igen... fogta meg a combom aaaaaaahhhhhhhhhwwwwwwwwww
-Mikor beléptünk a házba anya,fogadott de be volt piálva nagyon jó...
-Kicsim te most menj fel a szobádba,azonnal utánad megyek,csak tudod....

-Igen tudom,menj csak:) -Szia:! -Szia:)! -Hé te..? -Te? Meg...-Igen itt vagyok! Haha...az a szerencsétlen jól át vert,de te nem menekülsz,gyere csak ide....közeledett de én felfutottam a szobámba,és halál félelmet érzetem,sírtam de elkellett onnan menekülnöm,így hát gyorsan kinyitottam az ablakom,és át másztam Taylorék erkélyére... -Taylor! Taylor! Nyisd ki!! -Mi? Te? -Igen de gyorsan.... kinyitotta nekem,az ajtót,és azonnal hívtam a rendőröket,de Taylor kiváncsisággal teljesen jött hozzám....-Na mi az? Apád itt van? Komolyan? Hol?-A szobámban,van és itt kell maradnom addig amíg nem jönnek a zsaruk...-Jó de mesélj el,mindent kérlek...!  -Jó.. Szóval elsőnek szeretnék bocsánatot kérni.. ahogy viselkedtem volt előttem egy rózsaszín köd,és nem láttam hogy el hanyagoltalak volna... Justinnal mi voltunk a legjobb barátok,aztán kiderült hogy az ő nagybátyja és az én gyilkos apám..cimborák vagyis együtt loptak,csaltak és Justint is bele keverték...és azután Justinba szerettem,és bevallottam neki,tudom hogy hatalmas hiba volt,de mégsem képzeld ő is szeret... elárulta nekem akkor amikor apám megakart őlni engem mert anyám megcsalta....-Úr isten Léna...sajnálom -ölelt meg-  -Én jobban..elhanyagoltalak szívből sajnálom,anya most piál és drogozik..és nem tudom miért!...Az egész életem szar.. szeretem Justint....és ő is...de mégsem tudok benne maximálisan megbízni....-törtem ki sírásba--Jaj! Ne sírj...hidd el szeret.... huha soha nem láttalak sírni barátnőm... csak mikor apád miatt szekáltak,és én ott hagytalak...sajnálom... én is.-Ne sajnáld... sokszor gondolkoztam azon,minek élek...de lehet most,értelmet nyert jelentéktelen életem..?
-Biztosan..:) mosolygott rám,megértően..:.. hirtelen a hátam mögül éreztem egy hideg szellőt,mikor hátra fordultam ... megijedtem majd csak egy erős kéz.....


KOMIKAT! NEM TUDOM MIKOR LESZ RÉSZ.....
LEHET MÉG MA...VAGY NEM TUDOM...DE HA NEM MA AKKOR NEM KEVÉS IDŐ MÚLVA KB: 4-5 NAP... sajnálom..:((
írta:~klauu